Még mielőtt belevágnék a, "hogy történtek ikres anyaként" - be, had írjam le miért is lettek ők ikrek. 👬
Ahogy írtam, mindig is imádtam a babákat így egyértelmű volt, hogy én is szeretnék gyereket. Férjemet 15 éve ismerem, így 3 év együttlét után eldöntöttük belevágunk a baba projektbe. 10 évig szedtem a fogamzásgátlót, minden probléma nélkül. Így mikor abbahagytam, pár dolog megváltozott. Kimaradt hónapokra a menstruációm és mikor megjött akkor is csak 3 napig tartott. Ez aggasztott egy kicsit. Egy magyar nőgyógyász azt mondta, ez teljesen normális ennyi év fogamzásgátló szedése után. Hittem neki, de mikor már a harmadik ilyen szituáció volt, gondoltam utána kérdezek Németországon belül is. A munkahelyemen több, velem egykorú lány panaszkodott, hogy nekik sem jön össze a baba. Ajánlottak ovulációs tesztet, mondták, hogy hetente 3-4 együttlét lenne az ideális. Én mindent kipróbáltam. Egy évig húztam a dolgot, később belefáradtam mert éreztem valami nincs rendben.
Egy ilyen munkahelyi beszélgetés alkalmával mondta az egyik csaj, hogy ő bizony Kinderwunsch Klinikre jár. Ennek a klinikának a magyar megfelelője a Meddőségi klinika vagy Reprodukciós központ. Mennyivel szebb megfogalmazás az, hogy " gyermek utáni vágy" klinika. Az itthoni név számomra már rögtön azt sugallja, valami nagy gond van veled. Hallottam már róla én is többször, de nem gondoltam, hogy nekem bármikor is szükségem lenne ilyen fajta segítségre. Kicsit aggasztott a dolog, hogy eddig el kell menni, de rászántam magam és kértem időpontot.
Ulm-ban, egy eldugott kis utcában volt az épület, csupán 2 parkoló hellyel.🏥 Felcsöngettünk, hogy jöttünk a megbeszélt időpontra. Féltem, mert nem tudtam mire számítsak a továbbiakban. Felmentünk egy hosszú lépcsőn ahol szembe velünk egy hatalmas ajtó fogadott minket. Amint bementünk egy nagyon kedves nő ugrált körül. Pár perc várakozás után be is hívattak engem és a férjemet. A doki, még mielőtt bármit mondtam volna, részletesen tájékoztatott, hogy ez egy magánklinika és, hogy bármi kérdésem van ne a Google legyen az elsődleges tájékoztató felület, hanem kérdezzek tőle. Mikor kérdezte mi a probléma elmondtam neki, hogy 1 év próbálkozás után sem akar össze jönni a gyerek. Legyintett egyet és annyit mondott, hogy az teljesen megszokott. Mikor folytattam, hogy igen ám de nekem 2-3 hónapig nem jön meg a menstruációm, akkor már érdekelte a dolog. Azonnal meg is vizsgált, vért is vettek tőlem, majd kaptam egy újabb időpontot.
Mikor legközelebb mentünk, már mondták a diagnózist. PCOS. Ezt a betegséget úgy tudnám leírni, hogy minden, amit egy nő nem akar. Megoldás viszont szerencsére volt rá, mivel gyógyszerekkel helyre lehetett tenni a hormonokat az én esetemben. Több féle vizsgálatot csináltak, köztük egy olyat is, amin láthattuk a fehér „csávókat” mozogni. Azt elég vicces volt nézni.🧐 Másik alkalommal a doki megkérdezte mikor volt utoljára "Verkehr". Én ezt a szót azelőttig egy felé használatban ismertem, mégpedig abban, hogy forgalom, közlekedés. Mint utóbb kiderült a közösülés német megfelelőjének a rövidítése. Nem is nagyon értettem miért kérdez rá a forgalomra 😅🤭Minden alkalommal nézték a hormon szintem is, ezért több ampullányi vért vettek tőlem a 3 hónap alatt. Igen, csak 3 hónap volt. Összesen 4 féle gyógyszert írtak fel. Az utolsó vizsgálat jó eredményeket mutatott, mindkét petevezetékbe volt egy-egy petesejt, ott már tudtam, ezek ikrek lesznek az tuti. (Az egyik gyógyszer lényege a petesejt visszatartás volt) Ezért kaptam kézbe egy utolsó gyógyszert, injekciót és egy útmutatót.💊💉📋
Az útmutatóban az állt, mikor kell romantikázni és hogyan kell használni az injekciót. Legalább tízszer elolvastam ezt a 2 mondatot, hogy biztosan ne csináljak semmit rosszul. Először is be kellett adjam magamnak hasba az injekciót. Szerintem 5 percig néztem a tűt, már a Laci is türelmetlen volt. - Na, én 200 ilyet adtam be magamnak mikor el volt törve a lábam – mondta, mire én csak annyit feleltem, hogy te egy láda sört is könnyebben gurítasz le, van ott mibe bökni a tűt. Így aztán bátorságot merítettem pici babás gondolataimból. Az állt az útmutatóban, hogy 10 másodpercig kell nyomni a végét annak az eszköznek. Én nyomtam, de kiderült nem fordítottam el a végét, hogy be tudja fecskendezni az anyagot. Megint pár perc tű nézegetés után végre sikerült a műveletet végre hajtani. Tüszőrepesztő injekció volt.
Másnap reggel indulhatott a 2 perces lepedő zsonglőrködés, mert ugye itt nem szabadott egy cseppet sem elpocsékolni. Évek óta nem kellett gyertya állásban lennem, de most még ezt is bevetettem, biztos ami biztos. Instrukcióként az is fel volt tüntetve, hogy 2 hét múlva tesztelnem kellett.
Reggeles voltam a munkahelyen. Mindig is nehezen ment a korai kelés. De aznap kipattantam az ágyból. Első utam a mosdóba vezetett. Amíg öltöztem vártam az eredményt. POZITÍV! Könnyeztem az örömtől. Azonnal hívtam a Lacikát. Újságoltam a hírt, egyszer csak megszakadt a hívás. Óóó, na ne már, hogy ennek az embernek is pont olyan helyen kell lennie ahol nincs térerő. Mikor újra rácsörögtem ő is hívott így megint foglaltat jelzett. Persze ilyenkor nem akar össze jönni semmi. Végre felvette és elmondhattam neki, aminek mindketten nagyon örültünk. Rajta kívül egyedül a barátnőm tudott róla, aki majdnem el is szólta magát anya előtt, de időben leállítottam, nehogy kifecsegje magából a titkunkat. 🤫
Így esett, hogy a kórházi ultrahangon már kettő, 5 hetes, férjem szavaival élve „monyeszt” néztem a monitoron.👣
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése